Híreink
Hely, identitás, emlékezet
Konferenciafelhívás
PPKE, Szociológia Intézet,
Budapest, Mikszáth tér
2013. Október 4-5.
Hely és identitás kapcsolata a társadalomföldrajztól a pszichológián keresztül az antropológiáig és a társadalomtörténetig több tudományág számára fontos kérdésnek bizonyult az utóbbi évtizedekben. A semleges térkategória helyett, ami a társadalmi élet kereteinek hasznos, de a mindennapi tapasztalatok fényében elnagyolt és egyoldalú formája, itt elsősorban a megélt tér kerül a vizsgálat középpontjába. Az egyéni és kollektív sorsok színtereiként a minket körülvevő épített és természeti környezet jóval fontosabb lehet, mint gondolnánk. A semleges, közömbös terekből idővel, az egyén fejlődésével, tudatának kibontakozásával és önéletrajzi emlékezetének kialakulásával személyes élményektől átitatott, jelentésteli helyek válnak. E folyamat azonban a vitathatatlan személyes következmények mellett, mély társadalmi és kulturális beágyazottságról is árulkodik. A helyek kialakulása elválaszthatatlan azok társadalom- és kultúrtörténetétől, melyek a múlt eseményei alapján nyomnak rá egyfajta történelmi bélyeget ezekre, illetve adnak valamilyen jelleget ezeknek. A települések és tájak, történetek formájában továbbélő múltja narratív identitást kölcsönöz a szűkebb-tágabb környezetnek, ami az egyén számára személyes identitása alakulása közben fontos igazodási pontként szolgálhat. A helyekhez kapcsolódó elbeszélések az egyén narratív identitásának kerettörténeteit adják. Az egyéni sorsok így is illeszkedhetnek a közös és helyektől övezett történelemhez. A helyek tehát nem puszta háttérként szolgálnak az élethez, hanem a kölcsönös kapcsolatok alapján mintegy részünkké válnak, ahogy mi is a részeivé válunk ezeknek.
Az identitást az elbeszéléseken és a személyes tapasztalatokon keresztül formáló környezet a haza jelképes egységétől a szülőházig, az otthonig terjedhet, számos fontos közbeeső szinttel. A faluhoz, városhoz fűződő kapcsolatok a kisebb-nagyobb tájegységek, országrészek sajátos identitásformáival járulnak hozzá az összkép kialakulásához. A különböző helyekhez kapcsolódó narratívumok az emlékezet munkájának köszönhetően szerveződnek aktuális egységekké, változatokká a felidézések alkalmával. Az egyén önéletrajzi emlékezetének identitásőrző és építő szerepe a szűkebb és tágabb társadalmi környezet normáinak, általános kultúrájának közegében bontakozik ki. A „valahova tartozni” és a „szabadon rendelkezni önmagunkkal”, mint alapvető lelki szükségletek a történelem folyamán különbözőképpen nyilvánulhattak meg. A kötődés és az autonómia összefüggéseinek modern pszichológiai diskurzusa alapján úgy tűnik, a biztonságos kötődést nyújtó környezet nyújt igazán kedvező feltételeket az autonómia kiteljesedéséhez. Vajon nem kivételes az időszak, vagy a társadalmi csoport, amelynek megadattak e feltételek történelmünk során? Válhatott-e egyáltalán a hely az ember részévé úgy, hogy az az egyéni és a kollektív sors alakulása folytán valamilyen módon ne fájdalmas emlékek formájában rögzüljön?
A környezetpszichológia irányzata szerint a helyhez való kötődés egy önálló identitásforma, a helyidentitás kialakulásához vezet. Az említett narratív megközelítés alapját is végső soron az ember térbeli létének ősi öröksége adja, a biztonságot adó „menedék”, a környezet ellenőrzését lehetővé tevő „leshely”, és a birtokolt személyes tér, ami egyértelműen csak az enyém/miénk. Az épített környezet és a helyeket teremtő narratívumok már egy kulturális produktumokkal, örökséggel teli világot kínálnak az identitás számára fogódzóként. Ezen a szinten a múltból örökölt jelentések hálózata a véleményformálás eszközeinek és kiemelkedő figuráinak közreműködésével önálló életet él, és sajátos jelleggel ruházza fel környezetünket. Valahol élni, ebben az értelemben azt jelenti, hogy a helyről szóló történetekhez igazodva, azokhoz képest is formálódik identitásunk. A nagy, közös történetekből így is építkezünk.
Témakörök:
A hely, identitás, emlékezet hármas a hely felől közelítve többek között a következő témák feldolgozása alapján képzelhető:
-Hely és identitás összefüggései visszaemlékezések, naplók alapján
-A helyidentitás megrázkódtatásai: otthonvesztés, kitelepítések – A különböző településtípusokhoz, és az egyes településekhez kötődő identitások kialakulása és működése
-Migráció és helyidentitás: a városba érkezők helyidentitása – A hazától az otthonig: a kötődés szintjei, formái és az identitás
-Társadalmi nemek szerinti különbségek a helyekhez való kötődésben
A konferenciára a fenti témakörökhöz kapcsolódó 20 perces előadásokat várunk. Jelentkezni címmel és a tartalom rövid összefoglalásával 2013. június 20-ig lehet, az alábbi címeken:
bogre.zsuzsa@gmail.com
keszei.andras@btk.ppke.hu
A konferencia előadásaiból megfelelő számú tanulmány esetén kötet szerkesztését tervezzük.
Üdvözlettel a szervezők: Bögre Zsuzsanna, Keszei András
2013. 05. 01.
A “Fehér Hollók” sorozat első kiadványa – Hogyan üldözzünk egyházakat? Állambiztonsági tankönyv tartótiszteknek – már kapható a nagy könyvesbolt-hálózatokban, valamint a L’ Harmattan kiadó boltjaiban.
A munkánk iránt érdeklődőknek továbbra is állunk rendelkezésére.
2012. 06. 14.
“Hogyan üldözzünk egyházakat? – Állambiztonsági tankönyv tartótiszteknek” címmel megjelent munkacsoportunk első önálló kiadványa. A könyvet Szabó István református püspök úr mutatta be 2012. május 21-én a Kossuth Klubban. Ismertetőjének teljes szövege itt olvasható.
2012. 05. 22.
Munkacsoportunk hamarosan megjelenő kiadványa kapcsán interjú készült Soós Viktorral és Tabajdi Gáborral. A “Tanulható-e az egyházóldozés?” címmel megjelent beszélgetés teljes szövege itt olvasható.-.
2012. 05. 20.
Munkacsoportunk kutatási eredményét felhasználva, az állambiztonság egykori titkos találkozási helyeit (a K-illetve T-lakásokat tartalmazó épületeket) bemutató fotósorozat készült. Gerhes Gábor: Z, avagy egy ország című kiállítása 2012. március 14. és május 11. között látható a Lumen Galériában
2012. 03. 20.
Munkacsoportunk mostantól elérhető a Facebookon keresztül is. Oldalunkat több neves kutatóműhely, történeti intézet példáját követve hoztuk létre. Reméljük ezen a felületen még könnyebben kapcsolatba kerülhetünk a témáink iránt érdeklődőkkel. A lapot most elsősorban az “Egyházüldözés emlékezete” projekttel kapcsolatos adatgyűjtéshez, bejelentések fogadásához szeretnénk használni. Kerüljünk kapcsolatba: www.facebokk.com/hollok.
2011. 03. 22.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából honlapunkon közzétettük az Államvédelmi Hatóság 1950-es címlistáját. A címeket, elsődleges feldolgozása során, térképen is megjelenítettük. A levéltári kutatások során nemrég előkerült anyag adatainak pontosítása érdekében felhívást tettünk közzé. Célunk az ÁVH ingatlanhálózatának minél részletesebb rekonstruálása.
2011. 02. 25.
Megkezdődött az “Egyházüldözés emlékezete” című projektünk nyilvános adatgyűjtése. Felhívásunk megjelent együttműködő partnereinek fórumain (Új Ember hetilap, Dunamelléki Református Egyházkerület, Országos Evangélikus Múzeum) is. A beérkező információk feldolgozása folyamatosan figyelemmel kísérhető oldalainkon.
Az egyházi múltfeltárás, a kutatások helyzetéről az Új Ember aktuális számában rövid összefoglaló olvasható.
2011. 02. 24.
A XXI. század c. műsor a hetvenes-nyolcvanas évek politikai pereiről szóló adása, benne Tabajdi Gábor hozzászólásaival megtekinthető az RTL-Klub videóarchívumában.
2011. 02. 15.
Ötven évvel ezelőtt, 1961. február 6-áról, 7-ére virradó éjjel zajlott le a legnagyobb egyházüldöző letartóztatási hullám a Kádár-rendszerben. A “Fekete Hollók” fedőnevű nyomozás folyományaként közel négyszáz budapesti lakásban házkutatást is tartottak.
2011. 02. 06.
Munkacsoportunk 2011. január 6-án tartott összejövetelén a tavalyi év értékelése mellett egyeztettük rövid- és középtávú terveinket. A közeljövőben az egyházüldözés módszertanával és emlékezetével fogunk részletesebben foglalkozni. Folytatódik Műhely rovatunk, tudásbázisunk bővítése. Újabb helyszíneket mutatunk majd be a diktatúra “titkos terei” közül.
2011. 01. 08.
A HírTV Ősök tere cím műsorában Szabó Csaba és Soós Viktor Attila beszélt Mindszenty József fogságairól, a bíboros motivációiról, a számára adatott mozgástérről és kényszerpályákról.
A műsor vetítésének időpontjai:
2010. december 20. hétfő 22.05, 2010. december 21. kedd 10.30
2010. december 22. szerda 16.05, 2010. december 25. szombat 15.05
2010. 12. 21.
A 2010. december 10-én megtartott könyvbemutatóról kiadott MTI-hír:
Bemutatták az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című könyvet; a Szent István Társulat és a Luther Kiadó kötetét Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Tőkéczki László, az ELTE tanszékvezetője, Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója és Balogh Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának igazgatója méltatta.
Várszegi Asztrik – a Fehér Hollók munkacsoport által szervezett azonos című konferencia anyagát összefoglaló kötetről szólva – kiemelte: a közelmúlt feltárása nem speciálisan egyházi gond, hanem össztársadalmi probléma, amellyel “lelki problémáink is összefüggenek”.A főapát a kötet erényeként említette, hogy az elméleti megközelítések mellett kézzelfogható történeti leírások is szerepelnek, a történeteket pedig differenciáltan adja elő. “A tisztulás folyamata fájdalmas, ezért félünk tőle”, de a “múlt foltjai provokálnak bennünket, hogy tisztán lássunk”, ennek a célja pedig a kiengesztelődés – fogalmazott.
Tőkéczki László elmondta: a kötet azt mutatja be, hogy az egyházak miként alkalmazkodtak “az istenellenes hatalomhoz”, de “miközben fenntartották magukat, elvesztették lényegüket”. Megemlítette: sokan a beszervezettek közül azt mondják, segítségükkel tartották fenn az egyházak a folyamatosságukat. A professzor rámutatott: a Magyarországi Református Egyházban a nyolcvanas évek második felében is szerveztek be embereket. A megújulás feltétele a múlttal való szembenézés – hangsúlyozta, hozzátéve: sokan az érintettek közül azzal magyarázkodnak, hogy “jót akartak”. Véleménye szerint a tanulmányok arról is szólnak, hogy a pártállami titkosszolgálattal való együttműködésben érintettek “minimum bűnvallomással tartoznak”.
Czenthe Miklós arról beszélt, hogy amikor “a nemzetet akarták megtörni a kommunisták”, egyik első célpontjukká az egyházak váltak. Kitért arra, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetése részéről a közelmúlt feltárása témájában az utóbbi tíz évben “óvatos támogatás” tapasztalható. Elmondta, hogy 2005-től létezik az evangélikus tényfeltáró bizottság, de még mindig felvetődik a kérdés, megvan-e a kellő történelmi távlat a kutatásokhoz, és néha emberi tényezők is megnehezítik a munkát.
Balogh Margit hangsúlyozta: az ügynökök története mellett a döntéshozatali mechanizmusról is szól a könyv. Az egyházüldözés ugyanakkor nem kizárólag a kommunizmushoz kötődik, a fasizmusnál is eleme a rendszernek – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a kötet alapján az szűrhető le, hogy a XX. század a “sötétség évszázada volt”, és “mindenki vétkesnek minősült”, aki egyéniségként viselkedett. Meglátása szerint az egyházra általában akkor támaszkodott a diktatórikus állam, “amikor baj volt”. Erre példaként hozta fel, hogy a húszas években az ukrajnai éhínség felszámolására hivatkozva adatták el értékeiket az ortodox egyházzal. Balogh Margit közölte: a kötetben szerepelnek határon túli történészek tanulmányai is. Ezekben olvashatóak például azok a megállapítások, miszerint az állambiztonsági szervek egy-egy országban mindent megtettek annak érdekében, hogy a Vatikántól függetlenítsék a nemzeti egyházakat, s ezáltal az állam nagyobb befolyást kapott volna az egyházakban.
2010. 12. 13.
2010. december 12-én az MTV Ma Reggel c. műsorában, Bethlen János vendége volt Szabó Csaba és Vörös Géza. A beszélgetés megtekinthető az mtv.hu videóarchívumában.
2010. 12. 13.
Honlapunk bővítésének következő lépéseként feltöltésre kerültek az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőinek életrajzai. Ennek az intézmények 1951-től 1989-ig döntő szerepe volt az egyházak megtörésében, manipulálásában, bomlasztásában. Az egyházpolitika állami szervének munkatársairól eddig feltárt adatokat, az ezzel kapcsolatos elemzéseket folyamatosan közlünk honlapunkon.
2010. 12. 11.
Az „Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban” című kötet bemutatójára 2010. december 10-én 16 órakor kerül sor a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán (Budapest V., Piarista köz 1.)
A kötetet bemutatja: Várszegi Asztrik OSB püspök, pannonhalmi főapát, Tőkéczki László tanszékvezető egyetemi docens (ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék), Czenthe Miklós igazgató (Evangélikus Országos Levéltár) és Balogh Margit c. egyetemi docens, igazgató (MTA Társadalomkutató Központ).
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
2010. 12. 04.
A Magyar Televízió Az Este című műsorában Soós Viktor Attila nyilatkozott munkacsoportunkról. A 2010. november 30-i adás anyaga elérhető a szerkesztőség honlapján.
2010. 12. 01.
A „Fehér Hollók” munkacsoport által inspirált és a három történelmi keresztény egyház támogatásával májusban megrendezett „Egyházüldözés és egyházüldözők” c. konferenciát nagy érdeklődés kísérte mind a szakmai, mind a szélesebb közvélemény részéről. A legfrissebb kutatási eredményeket bemutató tanulmányok most nyomtatott formában kerülhetnek az érdeklődők kezébe. A Szent István és a Luther Kiadó közös gondozásában megjelenő, Szabó Csaba, Soós Viktor és Szigeti László által szerkesztett kötet már kapható a könyvesboltokban.
2010. 11. 28.
Egy nemrég előkerült levéltári lista alapján fény derült arra, hogy milyen helyszíneken találkoztak az állambiztonság operatív tisztjei az általuk tartott hálózati személyekkel Budapesten. Az 1974-es címlista felhasználásával készült térkép megtekinthető honlapunkon is. A témával kapcsolatos ismertetőt ld. a hvg.hu-n.
2010. 11. 25.
Az Evangélikus Országos Múzeum „Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban” c. vándorkiállítása november végéig a gödöllői Premontrei Gimnáziumban tekinthető meg november végéig. A májusi konferenciánkkal egyidőben a budapesti Párbeszéd Házában megnyitott kiállítás tablói immár a negyedik helyszínen mutatják be az 1956-1989 közötti időszakot az egyházpolitika, az egyházüldözés szempontjából.
2010. 11. 20.